Információtudomány. Szakirodalmi tétel: Virtuális világ és valós tér

Forrás: Szabó György: Virtuális világ és valós tér. Utópiák, realitás, veszélyek. In: Talyigás Judit (szerk.): Az Internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. SCOLAR, Budapest, 2010. p. 193-205.

Őszintén szólva ez a fejezetet csak részben egyezett előzetes várakozásaimmal, gondolataimmal.   Bár lehet, hogy azért, mert már a hátam mögött van jónéhány előadás, és SL-ben eltöltött konzultáció... :)
Úgy gondoltam, a virtuális világ-valós tér viszonyában megemlíti majd azokat az eseteket, amikor a valós tér képezi valamilyen alkalmazás (például GPS, Google Maps) alapját. - Ezt a szerző ki is fejtette írásában.

A másik megközelítést pedig a virtuális, tehát 3D-s terek (világok) felől teszi - gondoltam. Például a Second Life-ban (vagy más számítógépes, három dimenziós virtuális térben) hogyan képeződnek le a terek: a valóságot akarják reprezentálni vagy egy teljesen új világot alkotnak? Illetve ezek a terek és a felhasználók hogyan viszonyulnak a való világhoz. Végül ezen világokban való elmélyülés esetleges veszélyeit sorolja majd fel (elmagányosodás, elszemélytelenedés stb.).

A fejezetben a helymeghatározás témaköréről (tehát a valós világ leképezéséről) volt szó, a virtuális valóság programok és a valós terek viszonyairól nem. Ám ez a kiadvány egyfajta konferenciakötet, tehát gondolom a szerzőnek nem volt lehetősége mindenre kitérni.

VIRTUÁLIS VILÁG ÉS VALÓS TÉR. UTÓPIÁK, REALITÁS, VESZÉLYEK

A tér leképezése
Az emberiség régi vágya, hogy az őt körülvevő világ jelenségeit, tárgyait valósághűen visszatükrözze, leképezze. Teszi ezt azért, mert így biztonságban érezheti magát a világban, (tehát tudja hol jár, milyen objektumok, utak, városok találhatóak körülötte, merre kell mennie stb.) A térbeli biztonságérzet elvesztése ugyanis feszültséget, félelemérzetet okoz.

Ezt kezdetben térképpel oldották meg, amely még csak kevesek számára volt hozzáférhető. Majd a nyomdászat elterjedésével ezeket is sokszorosítani tudták, így szélesebb közönséghez tudott eljutni.

A technika dinamikus fejlődésével azonban az emberek rendelkezésére álltak olyan eszközök, amelyek sok frissítést, a tér leképezésének dinamikus változtatását lehetővé tették (tehát egy frissítéssel változtatható a kép, nem kell újból kinyomtatni a térképeket). A szerző úgy fogalmaz, hogy "az internet széles körű elterjedése és a helymeghatározás technológiájának egyszerűsödése jelentősen megemelte a térbeli adatok alkalmazásának mennyiségi, minőségi elvárásait." [1] Szerintem a helymeghatározás technikája pont, hogy bonyolultabbá vált - csak épp az emberek megtanulták ezt is használni...

Az adatokat kezdetben az emberek saját megfigyeléseire, tapasztalataira alapozták. Jóval később, 1783-ban pedig az első irányított ballon segítségével, a levegőből is tudtak felvételeket készíteni. 1957-től, az első műhold pályára bocsátásától már az űrből készült felvételek segítségével tudják meghatározni a szakemberek a minket körülvevő világ egyes részeit. A XX. század közepétől pedig a rengeteg képi információ és a pontos megjelenítés igénye miatt a meglévő képeket (adatokat) digitalizálják.

Jelentős változást hozott a civil felhasználók megjelenése a helymeghatározás, térképészet világában, mert felborította az addig szigorú szakmai alkalmazások szokásrendjét (másfelől viszont a felhasználói megosztások által könnyebbé is vált a helymeghatározás, ugyanis így több információ áll a szakemberek rendelkezésére).

Azt is megemlíti e gondolat kapcsán, hogy a tér leképezése mennyire sok gondot okoz a szakembereknek (például mérnökök, művészek). Valóban komoly feladat. Ám ezt valahol fel lehetne fogni kihívásként is: új módszerekkel, technikákkal, új eszközök alkalmazásával felfedezni új tájakat. esetleg már ismert vagy éppen most felfedezett helyeket, objektumokat valósághűbben ábrázolni, megjeleníteni.

A valóság modellezésére hivatott modelleket öt csoportra osztja a szerző:

1. Az interneten közvetlenül elélhető tájékoztató portálok, turisztikai kalauzok, egydimenziós névjegyzékek. Feladatuk, hogy az adott térség iránt érdeklődőket információval ellássák.
2. Az adott térséget két dimenzióban, madárperspektívából ábrázoló oldalak. 
3. Az adott térség objektumainak 3D-s modellekben való megjelenítése. Professzionális modelleknél a cél legtöbbször a szimuláció vagy a térbeli elemzés támogatása.
4. Intelligens modellek. Ezek már nemcsak információt és szép látványt biztosítanak, hanem a környezetei viszonyok, szolgáltatások és kapcsolatok kezelésére alkalmas felületekkel lehetőséget biztosítanak az interakcióra.
5. Kiterjesztett valósághű modellek. Ezek a valós térben mozgó mobil felhasználók számára teszik elérhetővé a szolgáltatásukat okostelefonon (például az éttermeket rávetítik az adott kerületrészre).

Egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a térbeli viszonyokat geometriailag hű módon leíró 3D-s komplex modellek.
Azonban ezek az eszközök sem jelentenek 100%-ig biztos helymeghatározást. A GPS is tévedhet, mert nem biztos, hogy a legújabb helyzetet (pl. útlezárás) mutatja. Tehát ezeket az eszközöket is ésszel kell kezelni.

Nemzetbiztonság és az egyén pozíciójának kérdése

A technológia segítségével létrehozott térbeli modelleket nemzetbiztonsági okok miatt megmásíthatják. Ekkor a térképen egy-egy területet manipulálnak, eltakarnak, máshogy jelenítenek meg, mint ahogy az a valóságban létezik. A könyv említ egy gödöllői létesítményt, melyet elég viccesen sikerült kikozmetikázni. Rákerestem. Valóban nem sikerült túl elegánsra (hihetőre) az "álcázás".

Az, hogy mennyire élesen vagy épp homályosan mutatnak be egy területet, kultúránként, országonként eltérhet. Valószínűleg mindenhol vannak olyan katonai létesítmények, amelyeket nemzetbiztonsági okok miatt kitakarnak. Van, ahol viszont az utcarészleteket is elhomályosítják. Egy demokratikus országban minden bizonnyal több területet tesznek az átlagember számára is elérhetővé. Míg Budapesten láthatom az utcán parkoló autókat is, Sydney-ben láthatom az Operaház mellett sétáló embereket, addig például Kína vagy Kuba egyes területeket akár el is rejthetnek dolgokat, vagy kellőképpen homályosan jelenítenek meg egy-egy objektumot.
Körülbelül egy hónapja az Indexen is megjelent egy rövid cikk (itt) arról, hogy bizonyos helyeket csak homályosan lehet látni a GoogleMaps-en, és vannak olyan helyek is, amit egyáltalán nem lehet látni (ennek ugyebár leginkább katonai okai vannak). Más helyeket pedig láthatóvá tettek. A Fehér Házat például korábban nem lehetett látni, most pedig már láthatom az egész kertet felülről, és ha van időm, néhány terembe is benézhetek (jobbra).

A térbeli adatokhoz való hozzáférés nemzetbiztonsági okból való korlátozása mellett előkerült az egyén térbeli tartózkodásának adatival való önrendelkezésének kérdése is. Tehát: kinek a tulajdonát is képezi az egyén pozíciója?

A könyv azt is megemlíti, hogy a pozíció meghatározására szolgáló eszközökkel követni tudnak, tehát mindig megmondható, hol járunk éppen.

EGY KIS KIEGÉSZÍTÉS, MERT SZERINTEM IDE VONATKOZIK :)
360 CITIES...

Azért térek ki erre, mert az itt található képek nagyon valósághűen adják vissza a virtuális terek látványát. Valójában a valóságnak csak egyfajta leképezéséről van szó, de mégis, már-már a valós tér érzetét kelti... :)
Íme néhány példa:

A Kazinczy utcai zsinagóga

• Sydney, Opera House (http://bit.ly/I9nave)
• Las Vegas, utcakép (http://bit.ly/J5iRUE) 

(Egyébként itt is szóba jöhet a kukkoló társadalomnál már említett magánszféra fogalma, ugyanis némely képen a rajta lévők arca pontosan kivehető...)


___________
Felhasznált irodalom:
[1] Forrás: Szabó György: Virtuális világ és valós tér. Utópiák, realitás, veszélyek. In: Talyigás Judit (szerk.): Az Internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. SCOLAR, Budapest, 2010. p. 193-205.
Titkos helyek a Google Maps-en.  http://index.hu/tech/2012/03/26/titkos_helyek_google_mapsen/

Információtudomány. Szakirodalmi tétel: Kukkoló társadalom

IKT képzés olasztanároknak

Ezen a héten ismét párban kellett teljesítenünk a feladatunkat. A múlt hét tapasztalatira alapozva, úgy döntöttünk, hogy az eheti feladatot is együtt (Benkő Gabriella és Berek Andrea) szeretnénk elkészíteni.

Az 530-as teremben, a feladat hallgatása közben

A gyakorlat témáját az ELTE Second Life-os kampuszában hallgathattuk meg az 530-as teremben. A feladat a következő volt: egy cég képzésszervezői vagyunk, és olasztanárokra van szükségünk. Azonban a képzés, amit indítani kívánunk javarészt online és virtuális közegben valósulna meg. Mivel mi képzésszervezők tisztában vagyunk azzal, hogy nem minden jelentkező tanár áll megfelelő IKT-kompetencia szinten, ezért számukra egy 30 órás kompetencia fejlesztő felzárkóztató tanfolyamot szervezünk. Meglátásunk szerint a résztvevőktől nem kérnénk térítési díjat, mivel a saját alkalmazottaink lesznek, vagyis a tudásukat nálunk kamatoztatják. Illetve a szerződésükbe írnánk egy erre vonatkozó részt. Emellett gondoltunk arra a lehetőségre is, hogy a terveinkhez Európai Uniós pályázati pénzt szereznénk. Ebből a anyagi keretből finanszíroznánk a képzést oktató személyt, illetve a felmerülő járulékos költségeket (gondolunk itt gépteremre, egyéb technikai eszközökre).

Véleményünk szerint  a folyamat  négy lépésből állna. Ezek segítségével egy ív rajzolódik ki, ami a valósághű képet igyekszik adni az általunk elképzelt folyamatról.

1. Előzetes tudás mérése

Első lépésként fontosnak tartjuk feltérképezni a tanári állásra pályázók előzetes tudását IKT szempontból. Ennek két jelentősége van, egyrészt könnyebben tudunk a jelentkezők között szelektálni, másrészt pedig hiteles képet kapunk a tudásukról, és ehhez mérten tudjuk saját képzésünket kialakítani.

A felmérést egy gyakorlati, számítógéppel végzett feladatsorral hajtanánk végre. Ezt terveink szerint az a személy állítaná össze, aki a későbbiekben a tanfolyamot is vezetné.

2. A jelentkezők közötti differenciálás

A személyes- és a teszt által kimutatott kompetenciák tükrében megtörténne a kiválasztás. A cégünknek hat olasztanárra van szüksége. A felvettekből két csoportot alakítanánk ki. Egyik csoportot a kezdő, másik csoportot a haladó IKT kompetenciákkal rendelkezők alkotnák. A csoportbontás lehet, hogy anyagi többletet jelentene, azonban úgy gondoljuk, ha megfelelően beinvesztálunk az induló képzésbe a piacon hamarosan megtérülne a befektetésünk. Továbbá indokunk még a kisebb csoportba való foglalkozás mellett, mert ez fokozza a hatékonyságot, és jóval nagyobb lehetőséget biztosít a személyre szabott kompetenciafejlesztésre.

Kezdőknek tekintjük azokat akik: ismerik a számítógép alapvető programjait, (Word, Excel, Power Point.) azonban hiányosságaik vannak az online eszközök területén.

Haladóknak tekintjük azokat a személyeket, akik ismerik az itt felsorolt platformokat, de nincs készségszinten a felhasználásban.

3. A képzés felépítése, megvalósítási terv

Ahogy már fent említettük, a képzés a haladóknak 30 órát, a kezdő csoportnak viszont a kompetenciák hiánya miatt 40 órát venne igénybe. Ez 30X60, illetve 40X60 perces időtartamokat jelentene. A csoportokat két turnusban, délelőtt és délután oktatnánk: a kezdő csoportot délelőtt, a haladókat pedig délután. A képzést a haladóknak napi három órában, a kezdőknek pedig napi négy órában, hétköznaponként tartanánk, két héten keresztül. Tehát a képzés két hetet venne igénybe.

Eszközök és platformok melyek használatát a képzés során el kell sajátítani.

Eszközök és végrehajtandó feladatok:

Ezeket az eszközöket a jelentkezők tanításhoz kapcsolódó szinten tudják már kezelni.

• Számítógép
• Mikrofon
• Fejhallgató/ fülhallgató
• Kamera
• Projektor
• Kivetítő

Azért tartjuk fontosnak a fent említett eszközöket, mivel ezek használata nélkül nem valósulhat meg az online és virtuális távoktatás. Továbbá pedig sokkal élményszerűbbé válik általuk a tanítás (illetve a tanulás). Fontos, hogy ezeket az  eszközöket a hallgatók, leendő tanáraink helytől függetlenül tudják használni (tehát mind az otthoni, mind a tantermi környezetben egyaránt tudjanak boldogulni).

Platformok és végrehajtandó feladatok:

Ebben a részben azokat a fontos elemeket emeltük ki, melyek elsajátítását fontosnak tartjuk, illetve meg is indokoljuk miért elengedhetetlenek.

• Google szolgáltatásai (Gmail, Google Docs, Googlegroups - közös email cím)

Ezek használatára szeretnénk megtanítani a jelentkezőket, hogy későbbi, tanári munkájuk során elektronikus levelezést, és megosztott dokumentumszerkesztést tudjanak megvalósítani.)

A közös dokumentum használatát azért tartjuk fontosnak megtanítani, mert ezáltal módjuk nyílik a tanároknak közösen kidolgozandó feladattal ellátni a hallgatóikat.

• Facebook

Az iskolába járó diákok számára hoznánk létre egy csoportot. Ennek célja az lenne, hogy tudjanak kapcsolatokat létrehozni, tapasztalatokat cserélni. Esetleg egy, a konnektivizmushoz hasonló módon egymástól tanulni. Illetve ezáltal eseményt is tudjanak szerkeszteni, így értesíteni tudják a tanulóikat az elkövetkezendő fontos eseményekről, és visszajelzést is kaphatnak az érdeklődőkről.

• Twitter

Ezt a platformot a cég marketingcélokra akarja felhasználni. Kedvezményes nyelv tanfolyamainkról, induló kurzusainkról, cégünknél tartott eseményekről a Twitter-falunkon is tájékoztatnánk a közönséget. Ezt a felületet esetenkénti felhasználásra szánjuk, mert a többi, a cégünkkel kapcsolatos információt honlapunkon, az egyes kurzusokat érintő információkat pedig a közös mailcímeken vagy a Facebook csoportban osztanánk meg. De mindenképpen szükségesnek tartjuk ezt a felületet, mert így a lehető leggyorsabban tudjuk informálni a közönséget.

• Ustream

Azért tartjuk fontosnak a használatát, mert a személyre szabott tanítás mellett vannak olyan tananyagelemek, melyek minden tanuló esetében ugyanazok.

Ezen a felületen meg tudjuk osztani az egyes tananyagrészekhez kapcsolódó oktatóvideókat, hogy azokat a tanulók később is megtekinthessék, azokat a későbbiekben is felhasználhassák (például házi feladathoz, ismétléshez).

• E-learning keretrendszer

Ennek használatára azért kell megtanítani a jelentkezőket, hogy cégünk e-learning keretrendszerében képesek legyenek a képzéssel kapcsolatos tevékenységeket végezni, például dokumentumokat megosztani, fórumot létrehozni. Illetve értékelési és információs platformként is szolgálna.

• Skype

Két okból is elengedhetetlennek tartjuk a használatát. Egyrészt a tanárok és diákok közötti kapcsolattartás eszköze lenne, másrészt a tanórák lebonyolítása is történhetne ezen a lehetőségen keresztül.

• Second Life

A Second Life keretein belül valósulna meg a tanulás és tanítás virtuális része. Így van lehetőség a virtuális tantermekben egyéni vagy csoportos tanóra megtartására, illetve elhelyezhetünk gyakorló feladatokat is.

• Saját honlap

Fontosnak tartjuk azt is, hogy a cég saját honlapjának kezelését is elsajátítsák a jelöltek. Így az egyes képzésekkel kapcsolatos információkat fel tudják tölteni a honlapra, hogy az olaszul tanulni vágyók informálódhassanak képzéseinkről.

• YouTube

A YouTube-on a tanároknak lehetőségük lesz a nyelvvel kapcsolatos videókat megmutatni a tanulóknak. Ezáltal a tanulási folyamat interaktívvá és szórakoztatóvá  is válna egyszerre.  

A tanterv vázlata

Véleményünk szerint ahhoz, hogy a kezdő  hallgatók (a leendő olasztanáraink) megfelelő mértékben el tudják sajátítani az alábbiakban felsorolt, a távoktatásos tanításhoz szükséges platformok használatát, nem elég a 30 óra, ezért nekik inkább  40 órás képzést tartanánk. A kezdők óráit a haladókhoz hasonló ütemezéssel, azonban nem napi három, hanem négy órában tartanánk.

Kezdő (40 óra)	Haladó (30 óra)
1. nap: Általános, internetezéssel kapcsolatos órák, hiszen ők nagyon alacsony IKT-kompetenciával rendelkeznek.	1. nap: A haladó csoport tagjai már alapszinten tudnak internetet kezelni, ezért úgy gondoljuk, nekik pár óra ismétlés elég lenne. De mindenképpen szükségesnek tartjuk, mert az egyének között is előfordulhatnak különbségek
2. nap: Google és szolgáltatásai Levelező rendszer Google Docs létrehozása, benne való munka Dokumentumok megosztása Google Docs segítségével Googlegroups	2. nap: Google és szolgáltatásai Levelező rendszer Google Docs létrehozása, benne való munka Dokumentumok megosztása Google Docs segítségével Googlegroups
3. nap:  Facebook Csoportlétrehozás Esemény létrehozása Információmegosztás Egyéb tartalmak megosztása (pl. videó)	3. nap: Facebook Csoportlétrehozás Esemény létrehozása Információmegosztás Egyéb tartalmak megosztása (pl. videó)
4. nap: Saját honlap és e-learning keretrendszer Honlap bemutatása Honlap alapszintű szerkesztése Honlapon való információ- megosztás E-learning keretrendszerbe dokumentum feltöltése Fórum generálása, koordinálása Online teszt szerkesztése	4. nap: Saját honlap és e-learning keretrendszer Honlap bemutatása Honlap alapszintű szerkesztése Honlapon való információ- megosztás E-learning keretrendszerbe dokumentum feltöltése Fórum generálása, koordinálása Online teszt szerkesztése
5. nap: Twitter, YouTube Tweet küldés Re-tweet küldése Követők felvétele, törlése YouTube letöltés	5. nap:Twitter, YouTube Tweet küldés Re-tweet küldése Követők felvétele, törlése YouTube letöltés
6. nap: Skype Regisztráció Híváskezdeményezés-, fogadás Beállítási funkciók	6. nap: Skype Regisztráció Híváskezdeményezés-, fogadás Beállítási funkciók
7. nap: Ustream Csatorna létrehozása Prezentáció feltöltése Közvetítés Felvétel készítése Felvétel megosztása eseményként	7.nap: Ustream Csatorna létrehozása Prezentáció feltöltése Közvetítés Felvétel készítése Felvétel megosztása eseményként
8-9. nap: SL Avatárok mozgatása Beszéd-, chatfunkció Teleportálás	8-9. nap: SL Avatárok mozgatása Beszéd-, chatfunkció Teleportálás
10. nap: Összefoglalás	10. nap: Összefoglalás
Mikrotanítás (később meghatározott időpont)	Mikrotanítás (később meghatározott időpont)

A hallgatóknak a tanfolyami napok végén otthoni, gyakorlófeladatot adunk, hogy az órák után is gyakorolhassák a platformok használatát. A feladatokat a soron következő tanítási napon, röviden ellenőrizzük, összefoglaljuk.

A képzésben résztvevőknek felmerülő kérdéseik, problémáik esetén konzultációs lehetőséget biztosítunk. A segítségnyújtás csatornáját a problémával érkező személy IKT-kompetencia szintje határozná meg. (Tehát, ha igény van rá, haladó szintű tanulóknak akár Skype-on is tudunk segítséget adni, a kezdőknek pedig, amíg nem érzik biztosnak a tudásukat, személyes konzultációs lehetőséget is biztosítunk.)

4. A képzés lezárása

A képzés zárásaként és egyfajta visszacsatolás gyanánt, nem vizsgatevékenységet valósítanánk meg, hanem egy mikrotanítás keretében mérnénk fel a képzésen elsajátított tudást. Ezt úgy képzeljük el, hogy mindenkinek egyenként, előre megadott időpontban kellene egy, a valóságos szituációt imitáló távoztatási órát megvalósítani. Ennek nem az a célja, hogy merev vizsgaszituációt idézzünk elő, hanem hogy gyakoroltassuk a tanárokkal a későbbi éles tanítási helyzeteket.

Blogbejegyzés közbeni eszmecsere

Munka után édes a pihenés...

Az értékelés szerepe az oktatában

A tavaszi szünetben rendhagyó módon nem egyéni, hanem páros blogbejegyzést kellett készíteni. Ezt a bejegyzést ketten készítettük, Benkő Gabriella és Berek Andrea.

A feladatot az egyetem virtuális kampuszának területén, az 530-as teremben hallgathattuk meg.

 

Az 530-as teremben...

A feladat keretében az alábbi lehetőségek közül választhattunk:

1. oktatási módszerek

2. tervezés

3. felhasználói sajátosságok

4. differenciálás

5. értékelés

A fent említett témák közül az értékelés mellett döntöttünk.

Az értékelés és ellenőrzés mind a pedagógiában, mind az andragógiában elengedhetetlen. Az értékelés alapvető célja, hogy információkat szerezzük a tanulók tudásáról, személyiségükről, fejlődésükről. Ennek szükségessége abban áll, hogy ezek megismerése után egyedibb, személyre szabottabb tanulási utak alakíthatóak ki. Továbbá pedig, hogy a fejlesztés tartalma megalapozottá válik az értékelések tükrében. Vannak tények, melyek önmagunkban is jelentéssel bírnak, a mérések többsége azonban csak más eredményekkel, tényekkel, információkkal lesznek igazán informatívak számunkra. Az értékelést többnek kell tekintenünk puszta adatoknál: tartalmazza a viszonyítás mozzanatát is, az értékelés mérési eredmény összevetését jelenti más mérési adatokkal, gyakran előre meghatározott szinttel, elvárással, céllal.

Napjainkban, mikor az oktatás egyre jobban átlépi a zárt tantermek kereteit, és teret hódít az online tanulás, a virtuális oktatás, az értékelés szerepe és módja is változik.  Ennek oka, hogy egyre személyre szabottabb tanulási utakra van szükség. Tehát az értékelés az ellenőrzőbe beírt jegyből egy magasabb, hasznosabb, komplexebb szintre lép. Kirajzolja számunkra továbblépésünk lehetőségeit.

Értékelés funkciói:

1. A tanárt tájékoztatja munkája eredményéről
2. A tanulót tájékoztatja munkájában elért eredményéről
3. Informálja a szülőket
4. Mintát ad az értékelés módjára
5. Közösségi mércét alakít
6. Szelektál
7. Motivál
8. Minősít
9. Orientál

Az értékelés problematikája négy alapvető kérdésre fűzhető fel, melyek kirajzolják a további vázlatokat.

1. Miért?- Értékelés szintjei, funkciói.
2. Mit?-Az értékelés probléma elvi, fogalmi operacionalizálása. Változók meghatározás. Viszonyítási alap meghatározása.
3. Mikor?- Az oktatási folyamat mely fázisában történik az értékelés.
4. Hogyan?-Az értékelés gyakorlati operacionalizálása, mérőeszköz, mérési eljárás kidolgozása.

A KÖVETKEZŐKBEN A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS HÁROM FORMÁJÁT  (DIAGNOSZTIKUS, A FORMATÍV ÉS A SZUMMATÍV) ISMERTETJÜK.    

1. Diagnosztikus értékelés
A fogalom alatt feltáró értékelést értünk. Mindazon folyamatok, eljárások és intézkedések összességét, melyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit, problémáit tárják fel. Módosító stratégiák megalapozását hivatott előkészíteni, melynek feladata a döntés-előkészítés. Ilyenkor a feltételeknek, illetve az egyének és csoportok jellemzőinek megváltoztatásához, fejlesztéséhez kívánunk információkat gyűjteni. (Pl. ha az alapkérdés az, hogy a tanuló elérte-e a továbbhaladáshoz szükséges teljesítményszintet, vagy kompenzáló, illetve dúsító, tehetséggondozó foglalkozásokon kell részt vennie.)
Ilyen értékelésnek minősül például a nyelvi szintfelmérő is. Ezeket azonban nem szabad osztályozni, hiszen ez a fajta értékelés csak a tanuló már megszerzett tudásáról, elsajátított kompetenciáiról ad képet.

2. Formatív értékelés
Formatív értékelés a tanulási-oktatási folyamat közben történik. A formatív értékelés történhet szóban és írásban. Elsődleges funkciója a tanulási folyamat segítése, informálás, motiválás. Formatív értékelés során jól lehet a tanuló szükségleteihez igazodni. A tanuló számára is informatív jelleggel bír, hiszen képet kaphat a saját teljesítményéről.
Az az optimális, ha a formatív értékelés folyamatos, gyakori. Azonban mindig figyelembe kell venni az adott osztály vagy csoport sajátosságait, és nem szabad a számonkérést fegyelmezési célokra használni.
Az oktatási folyamat elején világos tanulási célokat, követelményeket kell meghatározzunk. Figyelembe kell vennünk a tanulók gondolkodási, tanulási folyamatának sajátosságait. Lehetőség szerint a tanulási folyamatot az egyéni szükségletekhez igazítsuk (ez leginkább felnőtt tanulók esetében valósítható meg).

Fontos, hogy a tanuló az értékelés alkalmával biztonságban érezze magát, ne szégyenítsék meg, ha hibázik, az értékelést ne lelki teherként, frusztrációként élje meg. Számtalan olyan esetről hallunk amikor gyerekek vagy épp a felnőtt tanulók stresszhelyzetként élik meg a számonkérést, ami csökkenti a teljesítményüket. Továbbá kihat a későbbi motivációjukra is.

A formatív értékelés technikái:

• Portfóliók, feljegyzések, tanulói naplók készítése. Ezek alapján nyomon követhető a tanuló fejlődési útja.
• Folyamatos visszajelzés a tanuló teljesítményéről (verbális és non-verbális eszközökkel).
• Tanulói önértékelés,
• Társak értékelése,
• Csoportmegbeszélések,
• Követelményminták, példatárak alkalmazása,
• Fogalmi térképezés (concept map)
• Diagnosztikus teszt

3. Szummatív értékelés              

A szummatív értékelés összegző, minősítő értékelést jelent. Informál minket arról, hogy valamely tanulmányi szakaszban, például a tanév, vagy egy adott oktatási szakasz végén a diák hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek. A szummatív értékelés leggyakoribb formája a félévi és év végi osztályzat, valamint a vizsga.
Ez az értékelési forma azért hasznos, mert így képet kaphatunk a tanulás eredményességéről.
A szummatív értékelés akkor látja el jól funkcióját, ha a mérés korrekt, objektív, megbízható. Megfelelő érzékenységű, azaz alkalmas arra, hogy kellő pontossággal kimutassa, a diákok teljesítményében jelentkező különbségeket.  Ez azért is fontos mert a szummatív értékelésnek az ember jövőjének tekintetében komoly tétje van. Vizsgáink, jegyeink belépőként szolgálnak az oktatás egyes színtereibe és a munkaerőpiacra is. Ezért erős társadalmi igény van arra, hogy ezek a mérések igazságosak legyenek.

Azonban az a tapasztalatunk, hogy ez az értékelési forma nem úgy valósul meg, ahogy az optimális lenne. A tanuló nem kap részletes visszajelzést arról, hogy hogyan lehetne jobb, teljesítményét milyen módon tudná fokozni. Ez sajnos legtöbb esetben mind a felnőtt, mind a gyerek tanulókra igaz: a tanárok nem szentelnek elég figyelmet arra, hogy a diákot valódi, fejlesztő értékeléssel illessék.
Úgy gondoljuk, hogy ez a veszély online vagy virtuális környezetben is fennáll. Előző félévben egyik  kurzusunkat online környezetben (Moodle) kellett abszolválni. Véleményünk szerint a vizsgáztatás és az értékelés módjának hibája abban állt, hogy elmaradt a valóban segítő, későbbiekben is hasznosítható visszajelzés. Csupán egy osztályzatot kaptunk a folyamat végén. Úgy gondoljuk tehát, hogy ebben az esetben (azon kurzus keretei között) ez a fajta program nem volt szerencsés választás.

13+1 jó tanács andragógusoknak az értékeléshez

1. Mindig próbáljunk objektívak lenni értékeléskor. (Tehát ne szimpátiára osztályozzunk).
2. Indokolt esetben azonban vegyük figyelembe a tanulók sajátosságait (Például: egy beszédhibás emberrel legyünk türelmesek, ne várjunk el tőle hosszú, szabatos feleletet.)
3. Vegye figyelembe, hogy a kapott eredmény befolyásolhatja a tanuló motiváltságát, életének további alakulását.
4. Teremtsünk a vizsgázáshoz megfelelő, nyugodt légkört, hogy teljesítményének demonstrálásához minden feltétel adott legyen.
5. A tanár ne éljen vissza a hatalmával.
6. A számonkérés ne fegyelmező eszköz legyen.
7. Az értékelést igazítsa a feladat elvégzésének helyéhez, platformjához. (valós, online vagy virtuális környezet stb.)
8. Az értékelés módját előre beszéljük meg, rögzítsük. Év elején tisztázzuk a résztvevőkkel a követelményrendszert. Csak indokolt esetben változtassunk rajta.
9. Az értékelés legyen valódi, informatív visszacsatolás a teljesítményről.
10. A személyiségi jogokat mind verbális, mind nonverbális értékelés során tartsuk tiszteletben. Ne szégyenítsük meg a tanulót a többiek előtt.
11. A számonkérés időpontjában legyünk következetesek. Ha beígértünk egy dolgozatot, felelést, ahhoz tartsuk magunkat.
12. Előre egyezzünk meg a számonkérés témájában. Ne követeljük meg olyat, ami nem volt benne a tananyagban.
13. Adjunk lehetőséget a tanulónak a javításra.

13+1. A számonkérés eredményét időben közöljük a tanulókkal. Tartsuk magunkat a bejelentett időponthoz.

Felhasznált irodalom:
http://dragon.unideb.hu/~nevtud/Tanarkepzes/meres/3_fejezet.pdf