A
heti feladatunk az volt, hogy egy képzésszervező cég szemszögéből
mutassuk be, mint oktatási menedzserek, a konnektivista és a távoktatási
oktatási formákat. A cég ugyanis dolgozói továbbképzésére belső képzést
kíván indítani.
Az
összehasonlítást blog és prezentáció formájában mutatjuk be, melynek
végén eldől, a megbízó cég melyik módszert választja. Tehát a célunk
hiteles képet adni ezen oktatászervezési módokról.
A
két képzési formában az összehasonlítást az oktatási folyamatban
jellemző motiválás, aktivizálás és megerősítés hármas egysége, illetve a
folyamatra jellemző tevékenységelemek, feladatrendszerek alapján
mutattuk be.
A motiválás, az aktivizálás és a megerősítés alapdidaktikai hármas egység, amelyek összefüggő, kapcsolódó csoportot alkotnak, mert egyik a másikból következik és ilyen formán hatnak is egymásra.
A képzésben résztvevők motivációja mindig
kulcskérdés oktatási környezetben, a távoktatási folyamatban és a
vizsgált kurzusoknál is: hogyan lehet motiválni? A kérdésre válaszolva
kézenfekvő, hogy a pedagógus kezében kétféle motivációs - didaktikai
terület létezik: a tevékenység és a tartalom.
Ha
a tevékenység izgalmas, változatos és leköti az egyént a tanulásban,
akkor a motiváció is magasabb, ha viszont monoton, unalmas és állandó,
akkor a motiváció is folyamatosan süllyed és csökken. Ez egy távoktatási
és egy konnektivista csoportnál is érvényes megállapítás, változatos
oktatásszervezési megoldással, tevékenységgel lehet az egyént motiválni
és felkelteni, fenntartani folyamatosan az érdeklődését. A
konnektivizmus ebből a szempontból jobban biztosíthatja ezt a fajta
változatosságot, hiszen a résztvevők folyamatos tevékenykedtetésével,
aktivizálásával könnyebben el tudja érni, ha így vizsgálódunk.
A
tartalom alapú motiválás nem azt jelenti, hogy csak azt tanítjuk, amit
a hallgató tanulni akar, hanem azt, hogy a kevésbé érdekes tartalmakat
változatos formában, tevékenykedtetve tálaljuk. Így a kevésbé érdekesebb
részek (tantárgyak) is érdekesebbé válhatnak. A tartalom szempontjából
tehát kényesebb a helyzet, hiszen nem feltétlenül csak olyan témákat
szabad adni, ami iránt érdeklődik a tanuló. Olyan oktatási tartalom köré
kell szervezni az oktatást, ami felkeltheti az egyén érdeklődését, így
biztosítja a motivációt. Arra is vigyázni kell, hogy ha a feladatok
változatosak is, a tanuló ne érezze azt, hogy túl van terhelve és olyan
magasak az elvárások, aminek nem tud megfelelni, hiszen a motiváció
ekkor a visszájára fordulhat.
Az aktivizálás a
motivációval úgy függ össze, hogy ha a folyamat elején kellően magasra
emeljük az egyén motivációját, magyarán sikeresen felkeltjük az
érdeklődését, tartósabb lesz a motiváció az egész folyamatban, így
nagyobb eséllyel vesz részt aktívabban a tanuló. Az aktivizálás
biztosítása nagyrészt oktatásszervezés függvénye, hiszen ha érezhetően
nem működik az adott tanulásszervezési forma, akkor tudni kell
változtatni valamit. Ez távoktatásban még nagyobb kihívást jelenthet.
Távoktatási
környezetben is előforduló hiba, hogy egyből a közepébe vágva,
felvezetés nélkül vágnak bele a tananyagba, így kimarad a környezettel
és a tartalommal ismerkedő szakasz. Az oktató legtöbbször azt gondolja,
hogy a hallgató már eleve motiválva van, így nem szán időt arra, hogy
megismerje a hallgatók tudásszintjét, motivációját. Kellő
időt rászánva az egyén motivációjának megismerésére, feltérképezésére
és változatos környezetet, tartalmat biztosítva az aktivitás
elősegíthető. A konnektivizmus pedig eleve az egyén aktivizálására épít,
így itt is valamivel többet ad a távoktatáson belül a fentiekre nézve.
Például menet közben is egyszerűbb a váltás, és jobban fel lehet vezetni
a tartalmat a csoporthoz igazodva. Ha a konnektivista és hagyományos
távoktatási kurzust nézzük, előbbi előnye abban rejlik, hogy ki lehet
használni az egyén kreativitását, erre építve pedig sokkal sikeresebb
lehet a tanár. Távoktatással nehezebb elérni ezt a fajta aktivizálást,
de ott sem lehetetlen.
Konnektivista
tanulásszervezés esetén sokkal jobban építhetünk az egyén kreatív
munkájára, aktivitására. A hagyományos távoktatásban megtehető, hogy a
tanuló csak várja az anyagot, amikor megkapta, megtanulja, megold pár
feladatot és ezzel lezártnak tekinti a tanulási folyamatot. A
konnektivizmus pedig arra épít, hogy a résztvevők igenis belevetik
magukat, és aktívan részt vesznek a folyamatban. Másként a dolog nem
működőképes.
A megerősítés távoktatási
környezetben nehéz kérdés: egyrészt az egyén tanulástörténete miatt,
mert az egyén nem először kerül az oktatással kapcsolatba, maximum a
távoktatási helyzettel. Így kialakult nála egy tapasztalat, amire épít.
Másrészt a megerősítés forrása legtöbbször a pedagógus, aki értékeli a
munkát. Így rossz gyakorlattá érlelődhet a két tényező, és nem szokja
meg az egyén azt, hogy a megerősítés máshonnan is érkezhet. A tanuló
reflexből az oktatótól várja az értékelést és a megerősítést.
Ezzel
ellentétben a konnektivista kurzusnál ez egyáltalán nem így van! A
többiek is adhatnak visszajelzést az egyén gondolataihoz, másrészt a
folyamatot kívülről szemlélődőktől is jöhet megerősítés a tanáron kívül,
ha feltételezzük az interaktivitást. Sőt, a konnektivizmusban a
résztvevők szinte már el is várják, hogy a többiek reagáljanak
bejegyzéseire, értékeljék őt, hiszen így tud igazán hatékonnyá válni a
konnektivizmus skálafüggetlen hálózat-volta. Ezek mind verbális
megerősítések.
A
(visszacsatolás) és megerősítés non-verbális formában is végbemehet,
ennek minősül például a Like. Általa a résztvevő tudhatja, hogy valami
érdekeset, értékeset hozott létre, osztott meg.
A távoktatás és a konnektivizmus összehasonlítása:
Távoktatási kurzus
|
Konnektivista kurzus
| |
Tanári szerepek:
|
Mentor, tutor
Koordinálja az egyéni tanulási utakat. Kiadja a megtanulandó anyagokat.
|
Mentor, facilitátor
Koordinálja a csoport tevékenységét, feladatokat ad, melyek inspirálják a csoport tagjait.
|
Tanulási forma:
|
Jellemzően egyéni
|
Csoportos
|
Tanulás módja
|
A megtanulandó tartalmak megértése, befogadása
|
Hálózatalapú mintázatok felismerése és értelmezése
|
Befolyásoló tényezők
|
Határidők, elsajátítandó tananyag nehézsége, egyéni tanulási stílus
| A hálózatok kapcsolatainak mélysége, erőssége |
Tipikus tanulási helyzet
|
Egyéni tanulási stílusok alapján tananyagfeldolgozás
|
Fogalom-térképek, integratív, összegző tanulmányok
|
Feladatok jellege:
|
Kiadott tananyag elsajátítása, klasszikus tanulás.
|
Sokrétű feladat: blogírás, SL-konzultáció. Egyéni tudástartalomból egy közös tudástartalom konstruálása a cél.
|
Motiváció forrása
|
Egyéni motiváltság jellemző, egyéb külső motivációk lehetnek, (tanár) de nem meghatározó.
|
A csoport húzó erőt gyakorol a tagokra. Akik nem aktívak, azok kihullanak, amelyből nehézségek is adódhatnak.
|
Időszükséglet:
|
A tananyaggal való felkészülés a saját tempóban történik.
|
Egyéni és csoportos időbeosztás.
Heti feladatmegoldásokkal a csoporthoz is kell igazodni.
|
Előzetes ismeret:
|
Alap szintű számítógépes ismeret.
|
Közepes szintű számítógép ismeret (többféle eszköz).
|
Tanulási helyszin:
|
Lehetőség személyes konzultációra, online tanulási környezet.
|
Lehetőség személyes konzultációra. Virtuális-online tanulási környezet vegyes használata.
|
Számonkérés módja | Vizsgaszituáció. Végén szummatív értékelés, de lehet formatív a folyamat közben | Végső vizsga általában nincs, folyamatos értékelés a csoporttól és a tanártól. |
Kiknek ajánljuk?
Távoktatás
|
Konnektivizmus
|
Ezt a képzési formát inkább a zárkózottabb, kevésbé innovatív embereknek javasoljuk | Innovatív, technikára nyitott, jó íráskészséggel rendelkező dolgozóknak ajánljuk. |
Mivel a cégnél többféle személyiség típusú és tanulási stílusú ember dolgozik, úgy gondoljuk, hogy érdemes megfontolni, egy harmadik, kevert képzési formát is, amiben a távoktatás és a konnektivizmus előnyeit egyesítjük.
Ha összegezni
akarjuk a fent leírtakat, mindenképpen leszögezhetjük, hogy a
konnektivista kurzus - amennyiben az egyének motiváltsága és
aktivizálása tetten érhető - jobban megmozgatja a résztvevőket, mintha
csak távoktatással vennének részt a folyamatban.
Másrészt
csapatépítésnek sem utolsó, így a cég a belső képzés során, pozitív
attitűdökre építve kialakíthatja akár az egymástól tanulás, az egymás
támogatásának a lépcsőit. Távoktatással is meg lehet sikeresen oldani a
belső képzést, viszont a konnektivizmus egyfajta pluszt jelenthet, ha a
résztvevők hajlandóak önmagukat interaktív szemlélettel fejleszteni. A
motiválás, aktivizálás és megerősítés hármas egységét a konnektív
kurzusnál jobban tetten lehet érni, de változatos oktatásszervezéssel,
hogy ne csak a belső képzés teljesítésének kipipálása legyen a cél, a
távoktatást is ugyanúgy lehet ajánlani, ha az anyagi keretek engedik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése