Információtudomány. Szakirodalmi tétel: Kapcsolatok hálójában 1. fejezet. A dolgok sűrűjében

A dolgok sűrűjében. In: Christakis, N. A. - Fowler, J. H.: Kapcsolatok hálójában. Typotex, Budapest, 2010. p. 19-48.

A DOLGOK SŰRŰJÉBEN

A hálózatok mindent átszőnek: 

• Az atomok hálózatként kapcsolódnak egymáshoz.
• A vizek hálózatként szövik át a Földet.
• A sejtek hálózatként építik fel testünket.
• A tanulás is hálózatban történik. Egyrészt előzetes tudásunkba épülnek bele az tudáselemek. Másrészt a mások által megosztott, sokféle tudás is hálózatot alkot (konnektivizmus…).
• Az emberek társalmi csoportokba szerveződnek. A társadalmi csoportok egymással hálózatot alkotnak.
• Az internet is hálózat. Egyrészt weboldalak, információk hálózata. Másrészt közösségek hálózata.

A hálózatok a fent említettek mellett átszőtték a félévemet is. Tanuláselméleten a konnektivizmusról tartottam kiselőadást, Információtudomány órán a konnektivizmusról hallhattunk egy előadást Ollé Tanár úrtól, a Távoktatás és e-learning kurzuson a távoktatást és a konnektivizmust kellett összehasonlítani blogbejegyzés formájában, Meggyőzés és befolyásolás kurzuson pedig a hálózatelméletekről, azon belül is a skálafüggetlen hálózatok egyikéről, a társadalmi hálózatokról tartottam kiselőadást (a fent említett bevezető egyébként onnan származik). Utóbbi kapcsán beszéltem a skálafüggetlen hálózatokról, az állatok hálózatairól, a vakargatásokról (a.k.a kurkászás), és ennek verbális, illetve elektronikus síkra terelődéséről, a 150 fős faluról, Dunbarról, a gyenge kapcsolatokról, az alvilági hálózatokról, és a kisvilágiságról.

Így logikusnak tűnt jelen blogbejegyzésem témájául is ezt választanom.

És akkor lássuk magát a fejezetet...

A bevezetőben a szerzők az erőszak, illetve a szervfelajánlások (~alturista viselkedés) terjedésének  mechanizmusát írják le. Ezek társadalmi kötelékeinktől (is) függenek. A társadalmi kapcsoltok, a kapcsolati hálók hatással vannak döntésinkre, tetteinkre, gondolkodásunkra. De nem csak barátaink, ismerőseink vannak hatással ránk, hanem azok barátai, ismerősi is.

TŰZOLTÓBRIGÁD ÉS TELEFONOS HÍRLÁNC

A tűzoltóbrigád példája egyrészt a hatékony csoportmunkáról szól, másrészt az energiák optimális felhasználásáról. Egy égő ház esetében sokkal hatékonyabb, ha száz ember oltja a tüzet, mintha csak egy. De elmondható az is, hogy sokkal hatékonyabb a munka (ezesetben a tűzoltás), ha nem egymástól függetlenül cselekszenek az emberek, hanem összefognak. A tűzoltásos példánál maradva a leghatékonyabb, ha csatárláncot alkotva egy vonalba állva, egymásnak továbbadják a vödröket, és úgy oltják a tüzet. Nyilvánvalóan sokkal célravezetőbb ez a módszer, mintha mindenki egyesével rohangálna a folyóhoz vízért. Az emberek ilyenformájú szervezése tehát meglehetősen előnyös.
A jól szervezett csoport tehát sokkal hatékonyabb mint a szervezetlen. Az egész több, mint részeinek összessége.

A könyv ezek után tisztáz olyan hálózatelméletekkel kapcsolatos alapfogalmat, mint a csoport és a háló közötti különbségek. A legszembetűnőbb különbség természetesen az, hogy a háló tagjai között van kapcsolat, egy csoport esetében pedig nem biztos (a boltban a pénztár előtt állók között nincs kapcsolat). A fent említett "tűzoltóbrigád" esetében a tagok között lineáris kapcsolat van, nincsenek elágazások. Tehát egy embernek két emberrel van kapcsolata. De az emberek szervezését leginkább az elvégzendő feladat határozza meg. Katonák esetében 100 főt (a századot) nem lineáris kapcsolatok alkotják. Ehelyett 10 db 10 fős rajt alkotnak a katonákból, így azok jobban meg tudják ismerni egymást.

A másik példa, amit a könyv hoz, az a telefonos hírlánc esete. A feladat: egy információt sürgősen tudatni kell száz emberrel (például azt, hogy elmarad a tanítás:) ). Az internet elterjedése előtt ez nem volt olyan egyszerű feladat. Nyilvánvalóan egy embernek végighívogatnia száz embert nagyon idő- és pénzigényes. El lehet képzelni olyan alternatívát, amikor lineáris lánc keretében mindenki felhívja a soron következő személyt. Ez azonban sok időt vesz igénybe. A másik lehetséges mód a telefonos fastrukúra. Ennek lényege, hogy az első személy felhív két embert, azok mindegyike további kettőt.

Ez magától értetődően pontos tervezést igényel: az információ gyors és hatékony terjedése érdekében mindenkinek tudnia kell, hogy adott esetben kit kell hívnia. Illetve, mivel kis számú lépés elég mindenki értesítéséhez, az információ sem fog nagymértékben torzulni.
Ezt a részt olvasva rögtön azt gondoltam, ez a fajta struktúra leginkább egyfajta piramisjátékhoz hasonlít.
Később a szerzők megemlítették ennek negatív válfaját, a Bernie Madoff-féle piramisjátékot.

Általánosságban a hálózati kapcsolatoknak két eleme van: a az emberek és a kapcsolatok. Tehát mondhatjuk, hogy a hálózati kapcsolatok is tekinthetők matematikai értelemben gráfoknak...
A spontánul kialakult hálózatokról is elmondható, hogy van bonyolultsága, funkciója, lendülete és struktúrája (társadalmi hálózatok esetében skálafüggetlen hálózatokról beszélünk).

A HÁLÓZATBAN ÉLŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A következőkben a hálózatok működésének könnyebb megértését szolgáló alapszabályokat ismertetem.

Első szabály: Hálózatunk alakítható

Az emberi lények szándékosan alakítják kapcsolati hálójukat (tehát barátságokat, ismeretségeket kötnek). A homofília azt jelenti, hogy az emberek a hozzájuk valamilyen módon hasonlókkal alakítanak ki tudatosan kapcsolatot.

A hálózat szerkezetének felépítése is a tagokon múlik. Mi döntjük el ugyanis, kivel létesítünk kapcsolatot, illetve azt, hogy milyen mértékben kívánunk a kapcsolati háló középpontjában lenni. A kapcsolatrendszereink meghatároznak bennünket, akkor is ha ezt nem igazán szeretnénk.
Kapcsolatrendszerünk jóvoltából több emberrel is kapcsolatban állunk így vagy úgy (tehát barátaink barátaival). 

A barátságok hálózata Canberrában

Második szabály: Hálózatunk is alakít minket

Hatással van ránk az is, hol helyezkedünk el az adott hálózatban. A sok baráttal rendelkező személyek másfajta életet élnek, mint a barát nélküliek. Egyébként egészségügyi szempontból is jó, dolog, ha az embernek vannak barátai.
Egy kísérlet során több százezer norvég sorkötelest vizsgáltak meg. A katonákat, illetve testvériket nézték meg intelligencia-hányados szempontjából. Azt vizsgálták, hogy a születéssel "kapott" IQ-t mennyire egészíti ki a környezet és a nevelés hatása. Az eredményekből kitűnt, hogy a különbségek a családok nagyságára és szerkezetére vezethetők vissza.
Fontos megvizsgálni azt is, barátaink barátkoznak-e egymással. A tranzitivitás ugyanis sok mindent befolyásol. Az is fontos, hogy barátainknak és családtagjainknak milyen számú kapcsolata van. Ha sok kapcsolatuk van, sokkal könnyebb elérni egy tetszőleges embert a hálózatban. Ilyenformán egyre inkább a központ felé tolódunk. Így pedig jobban részesei tudunk lenni a hálózat folyamatainak.

Harmadik szabály: Barátaink hatással vannak ránk

A hálózatok komplexitása mellett az is fontos, hogy mi áramlik a kapcsolatokon keresztül (a tűzoltóbrigádok esetében víz, a hétköznapi társadalmi hálózatok esetében pedig információ). Fontos még elmondani, hogy nem mindegy, a hálózatban kikkel vagyunk kapcsolatban, és ők milyenek. Ha szorgalmasakkal van kapcsolatunk, minden bizonnyal mi is szorgalmasabbak leszünk. A minket körülvevő emberek tehát viselkedésünkre is hatással vannak.

Negyedik szabály: Barátaink batátai hatással vannak ránk

A könyv megemlíti azt is, hogy nemcsak barátainkat utánozzuk, hanem azok barátait is. Ez az előbbiekből következik, olyan a következő módon: barátink barátai hatással vannak barátainkra, barátaink pedig ránk.
Ez a folyamat "végigjátszható" információkkal is. Ha ugyanis barátaink barátai téves információt adnak tovább, barátaink a téves információt fogják nekünk továbbítani. Meggyőzés és befolyásolás órára készített kiselőadásomban egy kis játékra invitáltam a jelenlévőket. Egy történetet kellett továbbadniuk. Az eredeti történet szerint a Boeing dolgozói elloptak egy mentőcsónakot, és elmentek vele pecázni, minek következtében a cég kirúgta ezeket az alkalmazottakat. A feladatban öt csoporttársam vett részt. Az ötödik emberhez már meglehetősen téves információk érkeztek: a csónaklopásból az információáramlás (és torzítás) során csapatépítő tréning lett. A kirúgás tényét pedig ennek fényében nem tudták értelmezni.
Egyébként a pletyka és a betegségeik is így terjednek...

De nem kell feltétlenül barátnak lenni, ahhoz, hogy hassanak ránk az emberek. Egy utcán a figyelmét egy bizonyos helyre szegező tömeg is hatással lehet ránk.

Ötödik szabály: A hálózatnak saját élete van

A hálózatnak lehetnek olyan tulajdonságai, amelyet tagjai már nem képesek irányítani, sőt talán tudatában sincsenek. Ezen tulajdonságok megértésének érdekében el kell tekinteni az egyes személyektől, magát a csoportot (hálózati értelemben vett csoportot) egészében kell vizsgálni. Erre a könyv a forgalmi dugókat és a pánikhelyzeteket hozza.
Ilyen folyamat egy-egy sporteseményen történő hullámzás. Egy ember aktivitását önmagában nem lehet vizsgálni - ehhez az egész folyamatot kívülről kell szemlélni.
Az egység végén egy sokkal ízletesebb példát is hoznak a szerzők: egy torta íze is több alkotóelemeinek ízénél.

HAT LÉPÉS TÁVOLSÁG ÉS HÁROM LÉPÉS HATÓTÁVOLSÁG 
 

Stanley Milgram 1967-ben végzett egy kísérletet. A részt vevő nebraskaiak feladata az volt, hogy személyes ismeretségeik felhasználásával eljuttassanak egy levelet egy ismeretlen bostoni üzletembernek. A levél úját követve összeszámolták az egyes állomásokat. Az eredmények szerint a levél célba éréséhez elég volt átlagosan hat lépés. Ebből következtettek arra, hogy a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van.
A szkepikuson (egyikük Duncan Watts) 2002-ben email-lel megismételték a kísérletet, ezúttal világméretekben. A kísérlet hasonló eredményt hozott: átlagosan itt is hat lépés kellett a célszemély eléréséhez.

Egy ember befolyása azonban nem ér el hat embernyi távolságra, csupán átlagosan háromra. Ennek egyik oka az, hogy az egyéntől távolodva annak hatása (hatalma) elenyészik, illetve három lépés után megnő az információ torzulásának veszélye. Másik oka a hálózatok változékonyságából adódik: az összeköttetések nem örök életűek.

Karinthy és a kisvilágok - Tényleg kicsi a világ!

A kisvilágiság annyi jelent, hogy az adott rendszerben (hálózatban) a tagok között csak kis számú kapcsolat van. Vagyis egyik elemtől (tagtól) a másikig rövid út vezet. Ez a jelenség először 1929-ben (tehát még Milgram előtt!) Karinthy Frigyes Minden másképpen van c. művének Láncszemek c. fejezetében bukkant fel. Karinthy barátaival játszott: azon tanakodtak, hogy hány baráti kapcsolattal érhető el például a svéd király. Akkor ő öt kapcsolatra gondol. 

Később egyébként az MSN kapcsán (az oldal akkor 180 millió felhasználójával) igazolták ezt az elméletet. Napjainkban, a Facebook korában (a Facebook hatására) ez a távolság lecsökkent négy lépésre. 

Six degrees és a sztárok

Kevin Bacon 2004-ben a Premierre magazinnak azt nyilatkozta, hogy mindenkivel dolgozott már Hollywoodban, legalábbis közvetve. Ezen felbuzdulva az Albright College diákjai azzal kezdtek viccelődni, hogy „Kevin Bacon az univerzum középpontja”, mert annyi filmben játszott. Nem sokkal később megszületett a http://oracleofbacon.org/. Később egyébként a Virginia Egyetemen számítógéppel is szimulálták, és kiderült, hogy nem Kevin Bacon a legjobb központ (inkább például Donald Sutherland lehetne az). Bacon még a TOP 100-ban sincs benne.

ÖSSZE VAGYUNK KÖTVE

Azok, amiket gondolunk vagy teszünk nemcsak ismerőseinkre hatnak, hanem annál sokkal messzebbre. Igaz ez mindenki másra is. A kapcsolati háló részeseként valami nagyobbnak leszünk részesei. "Össze vagyunk kötve."[1] Kapcsolati hálónk azért is nagyon lényeges, mert így olyan dolgokat is képesek vagyunk elérni, amit egyedül nem.
A kapcsolati hálók azonban hatással vannak a pánik, a depresszió, az erőszak terjedésére is.
Mindenesetre elmondható, hogy a kapcsolati hálók gondozása, ápolása nagyon fontos dolog...

__________________________

Felhasznált irodalom: 
[1] A dolgok sűrűjében. In: Christakis, N. A. - Fowler, J. H.: Kapcsolatok hálójában. Typotex, Budapest, 2010. p. 47.

A dolgok sűrűjében. In: Christakis, N. A. - Fowler, J. H.: Kapcsolatok hálójában. Typotex, Budapest, 2010. p. 19-48.

Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje Mi segíti a világ stabilitását?
Meggyőzés és befolyásolás elméletére készített diasor