Távoktatás: ELearning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája

Ez a távoktatás kurzus utolsó blogbejegyzése. A bejegyzésben a következő kérdésekre kell választ adni:

• Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?
• Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás).

 -*-

AZ ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETET JELLEMZŐ ERGONÓMIAI TULAJDONSÁGOK

Az ergonómiai tulajdonságokat négy nagy csoportra tudom bontani:

• Felület ergonómiai tulajdonságai
• Tevékenység ergonómiája
• Tanulási tartalom ergonómiája
• Kommunikáció ergonómiája

A továbbiakban az órán ismertetett tipológia szerint ismertetem az ergonómiailag jó oktatási környezet tulajdonságait:

• Általános elvárások az elektronikus tanulási környezetekkel kapcsolatban (4H)

1.      A tanulási környezet használhatósága

2.      Hatékonyság. Hatékonysági szempontok

3.      Hatásos környezet elvárt tulajdonságai

4.      Akadálymentesség, hozzáférhetőség

• Tanulási tevékenység minőségi tényezői
• Tanulási környezetek minőségi szempontjai 

ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK AZ ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEKKEL KAPCSOLATBAN

1. A tanulási környezet használhatósága

• A felhasználói felület könnyen tanulható, könnyen használható kell, hogy legyen. Ez mindenképpen fontos jellemzője az elektronikus tanulási környezetnek. Ha az ember egy felületre kifejezetten tanulási szándékkal (vagy akár anélkül) érkezik, nem hosszú órákat, vagy akár napokat azzal tölteni az érdemi munka előtt, hogy begyakorolja az egyes funkciók működtetéséhez szükséges lépéseket.
• Véleményem szerint a tanulási környezet hatékonysága mellet (lásd később) a használhatóságához is hozzátartozik a design. Bizonyos esetekben ugyanis a design a használhatóság rovására is mehet. Lehet, hogy rózsaszín háttéren alapvetően jól néz ki a sárga szöveg, de a használat folyamán okozhat gondokat...
• A használat gyorsasága, hibamentessége, a megtanult használati mód tartóssága. A felületnek hibamentesnek, illetve következetesnek kell lennie. Tehát például egy adott információcsoport, adatok, linkek a megszokott módon legyenek megjelenítve. Ha az emberek hozzászoktak a kék likmegjelenítéshez nem célszerű a szebb design érdekében sem zöldet vagy rózsaszínt alkalmazni. Illetve mindenképpen lényeges az is, hogy ha a felhasználó egyszer megtanulta kezelni az adott felületet, ne változtassanak rajta túl sokat (akkor ugyanis a felhasználónak megint meg kell tanulnia az oldal/program kezelését, ami újabb időveszteség a tanulás rovására).
• A tanulási célnak megfelelő tartalmak, tevékenységek. Nyilvánvalóan, ha egy felület alapvetően tanulás céljából készült, nem érdemes rá másfajta tartalmakat elhelyezni. Illetve ha interaktív tartalmak is találhatóak az adott felületen, akkor annak egyrészt mindenféleképpen a tanulást kell szolgálni, másrészt érthetőnek, és motiválónak kell lennie.
• Hatásos információközlés. A fontos információkat jól látható helyre kell tenni. Illetve ha információváltásra is lehetőséget a felület, érdemes valamilyen piktogrammal jelezni, hogy a felhasználó számára fontos üzenet érkezett.

2. Hatékonyság

A legfontosabb hármas egység, amire a hatékonyság érdekében figyelni kell, a design, a használhatóság és a tartalom.
Ahogy már az előzőekben is kitértem rá, a hatékony tanulás érdekében a design fontos, akárcsak a tartalom. Steve jobs szavaival élve „Design is not just what it looks like and feels like. Design is how it works.” Tehát a design nemcsak azt jelenti hogy néz ki, és az milyen érzetet kelt. A design azt jelenti hogy működik.

Hatékonysági szempontok

A hatékonysági szempontokat a logikai összefüggések mentén, a könnyebb átláthatóság érdekében  négy csoportra osztottam:

•  A felület megjelenítésével kapcsolatos szempontok 
•  Felhasználói felület kezelhetősége: egy alapvetően tanulásra kifejlesztett felület esetében a tanulási környezetnek, felületnek könnyen kezelhetőnek kell lennie. A cél alapvetően tehát a felhasználó tanulásához való hozzájárulás. 
•  Megjelenés – képernyőnyi tagolás: a könnyebb kezelhetőség és átláthatóság miatt nem mindegy, hogy egy-egy információt (információblokkot) hol helyeznek el.
• A színek következetes használatával, a kontraszttal fel lehet kelteni egy-egy tartalom iránt a tanuló figyelmét. De fontos, hogy ne legyen figyelemelterelő. De pirosan villódzó szövegbuborék felkelti a figyelmet (rátereli valamire), de egy idő után el is terel azt. A felhasználó folyton a piros szövegbuborékra fog pillantani - a tanulandó tartalom vagy feladatvégzés helyett.
• Megtanulandó tartalom
• Tanulható egységekre bontás, logikus felépítés, elágazási lehetőségek biztosítása. Egyrészt a tananyagot egyszerre befogadható egységekre kell bontani, másrészt érdemes biztosítani az egyéni tanulási utak lehetőségét tananyagbéli elágazásokkal, egyéni tanulási utakat (így a tanuló úgy érezheti, hogy egy szinten ő menedzseli saját tanulmányait).
• Magyarázó ábrák, diagramok aránya. Előnyös, ha a tanulási tartalomhoz ábrákat készítenek, de ez oktató célzattal kell, hogy készüljön. Pusztán az illusztráció miatt nem feltétlenül érdemes ábrát alkalmazni.

• A különleges (hátrányos) helyzetű felhasználók számára alternatív megoldásokkal tehetik elérhetővé, használhatóvá a programot, felületet. Vak emberek esetében elképzelhető az, hogy hangzó anyagokat építenek magába az elektronikus környezetbe, és egy kattintással számukra is elérhetővé válik a tartalom vagy a feladat.
• Visszajelzéseket ad, önértékelésre alkalmas (önellenőrzés lehetősége, interakciók formái). Mivel nem kontakt környezetről van szó, hanem elektronikus tanulás környezetről, a tanár nem tud jelen lenni az értékeléskor. Fontos, tehát maga a rendszer adjon visszajelzést a tanuló teljesítményéről.

  3. Hatásos környezet elvárt tulajdonságai

• „A kevesebb több.” „Az egyszerű nagyszerű.” Ezek a mondatok az elektronikus tanulási környezetre is érvényesek. Lényeges szempont lehet, hogy a felület egyszerű legyen, illetve hogy a felhasználó minél gyorsabban, külső segítség nélkül tudjon vele boldogulni. 
• Fontos az is, hogy a tartalom mellett maga a tanulási felület is érdekes, figyelemfelkeltő legyen. Sokkal élvezetesebb egy színes, érdekes környezetben tanulni, mint egy semmitmondó, szürke valamiben. Ám nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. A színes, figyelemfelkeltő elemek nem vonhatják el a figyelmet az éppen tanulni kívánt tartalomról (vagy feladatról).
  A Second Life (amennyiben tanulási-oktatási felületként használjuk) esetében elmondhatjuk, hogy érdekes és figyelemfelkeltő maga a környezet. Azonban itt sem szabad túlzásokba esni. A tanulás szempontjából jó dolognak tartom, hogy az alap tantermeken kívül nincs igazán más objektum (vidámpark, uszoda:)) a virtuális kampusz területén, ami elvonná a figyelmet a tanulásról.

"Légi felvétel" a kampuszról

• A jó elektronikus tanulási környeztet interaktív, és kihívásokat, feladatokat tartalmaz. Tehát nemcsak tartalommegosztó portálként funkcionál. Ezért is nem jó, (ergonómiai értelemben véve hatásos) környezet a Moodle.
• Közösségi funkciókkal rendelkezik, informál. A jó elektronikus környezetben nem vagyunk egyedül, interakciót tudunk teremteni másokkal, ezáltal egyébként meg is tudjuk könnyíteni a tanulást.
• Az ergonómiailag (is) jó minőségű oktatási felület motivál, sikerélményt nyújt. Emellett a haladást, a fejlődést segíti elő. A motiváció – ahogy azt már a „Hármas egység” című blogbejegyzésemben említettem megvalósítható mind a tartalom, mind az alkalmazott módszerek által. A motiváció az én értelmezésemben összefügg a fejlődéssel, a haladással, azon keresztül pedig a sikerélménnyel. Ha ugyanis egy adott tartalom vagy feladatsor miatt motiválva vagyok, és használom a felületet, nagyobb valószínűséggel (vagy többször) fogom használni a tanulásra, mintha nem lennék motivált. Ha pedig többet használom (és motivált vagyok), nagy valószínűséggel sikereket (haladást), jó eredményt fogok elérni.

4. Akadálymentesség, hozzáférhetőség

A fogyatékos embereknek eltérő szükségleteik alapján a többségi társadalom tagjaival azonos

módon kellene igénybe venni például a közszolgáltatásokat, de az oktatási környezeteket is.

• Nagy probléma, hogy a weboldalak nagy része nem akadálymentes, és ez sajnos az oktatási portálokra, illetve az oktatási tartalmakra is igaz.
• Hozzáférhetőség a fogyatékos emberek szempontjából. Úgy gondolom, ez összefügg az akadálymentességgel. Ha egy vak vagy siket ember nem tud önállóan (akadálymentesen) elboldogulni egy adott oktatási környezetben, bizonyos tartalmakat lehet, akkor sem fog elérni, akkor sem, ha amúgy be tudná fogadni (előfordulhat, hogy egy vak ember nem tud belépni egy mappába, ahol egyébként számára is feldolgozható hanganyagok vannak.)

TANULÁSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGI TÉNYEZŐI (3M)

• Meaningful: megértik-e, amit tanulnak? (érthető tartalom)
• Memorable: emlékezni fognak-e a tanultakra? (emlékezetes)
• Motivational: használni fogják-e a tanultakat? (motiváló)

  Feltételei:

• Átlátható, hatékony felhasználói felület
• Felhasználó kognitív és érzelmi bevonása
• Megfelelő tanulási folyamat szervezése, tartalom vagy irányítás biztosítása

Mivel egyetemi létem során a Moodle az az elektronikus felület, ami viszonylag gyakran használok, erről ennek a 3M-mel való egyezését vizsgáltam. Alapvetően érthető tartalmak vannak rajta (mert a tanár azokat tesz fel rá). Az emlékezetességet leginkább a felrakott tartalom milyenségében látom (tehát ez is a tanár által felrakott tartalom függvénye). A motiváció már kérdéses. Oké, persze a tanultakat használni fogom, mert mégiscsak kell a szakmához, és biztos jó dolgok vannak fent. De magát a felületet nem érzem motiválónak. Ahogy egyszer a félév során már szóba került, a Moodle inkább csak linkgyűjtemény (vagy maximum egyfajta közös dokumentum-tárhely), de komoly motiválásra nem alkalmas. Korábban tanultuk, hogy motiválni kétféleképpen lehet: tartalommal és cselekedtetéssel (módszerekkel). A módszerekkel való motiválás tehát nem tud megvalósulni, mert effektíve csak tárhely. A tartalommal való motiválás pedig a tanár által feltöltött dokumentumok függvénye.

A feltételeket tekintve pedig az átlátható környezet megvalósul, mert alapvetően jól kezelhető felület. Azonban érzelmi ráhatásra a cselekedtetés hiánya miatt nem alkalmas. A tanulási folyamatot sem szervezi, csak a tartalmat biztosítja.

TANULÁSI KÖRNYEZETEK MINŐSÉGI SZEMPONTJAI

• Kommunikációs eszközök használata
  Ez a minőségi szempont nagy jelentőséggel bír. A kommunikációt az elektronikus tanulási környezetek esetében több felé tudom bontani. Egyrészt a felület legyen alkalmas a rendszergazdával, fenntartóval való kommunikációra, ha valami elakadást tapasztalok az oldallal kapcsolatban. Legyen alkalmas a tanárral való kapcsolattartásra. Jóval előnyösebb az, ha az adott oktatási-tanulási felületen tudok kommunikálni az oktatóval, nem kell folyton email-ben elmagyarázni ki vagyok, honnan és mit akarok. A harmadik szegmens a résztvevők közötti kommunikáció. Már ha van rá lehetőség... Az ELTE e-learning rendszerében, a Moodle-ben - hacsak a tanár nem csinál külön ilyen platformot - nincs lehetőség erre. Rendben, megoldjuk máshol, de szerintem nem lenne rossz egy olyan felület a rendszeren belül, amin keresztül az adott tartalmakról tudnánk egymással kommunikálni.
• Interaktivitás mértéke
  Az emberek (de a felnőtt tanulók még inkább) cselekedtetve, interaktívan tanulnak a legjobban. Ezért optimális esetben a rendszer nemcsak a program kapcsán interaktív (tehát a fent lévő feladatok, alkalmazások folytán), hanem engedélyezi a felhasználók egymás közti interakcióját is. A Moodle például utóbbira nem alkalmas, egy megosztott Google dokumentum viszont igen (kérdés persze, mennyire tartunk egy ilyen dokumentumot tanulási környezetnek).
  Tudom, a Second Life alapvetően kommunikációs felület, viszont különböző alkalmazások szinkronizálásával tanulási felültté alakítható. Egy ilyen felület sokkal jobban teret enged a tanulói interaktivitásnak. Egyrészt a programmal (ha jó választ adok/jó gombot nyomok, a Quiz Chair a magasba emel engem), másrészt a többiekkel is interakcióba léphetünk (lehetőség van verbális interakcióra, illetve akár cselekvésbelire is).

A Quiz Chair és a virtuális távoktatás csoport egy része

SZÜKSÉGES-E A KÜLÖNBSÉGTÉTEL ASZERINT, HOGY MILYEN KÖRNYEZETTEL VAN DOLGUNK...

PREVIOUSLY ON TÁVOKTATÁS, avagy mit is jelent a kontakt, online eszközökkel segített kontakt oktatás, blended learning és a távoktatás?

Kontakt: a szereplők egy időben és térben vannak jelen, technikai eszközök. A tartalom és a kommunikáció egy konkrét, zárt térhez és adott időszakhoz köthető.

Online eszközökkel támogatott kontakt: A szereplők egy időben, egy térben vannak, de már online eszközöket  használnak. Például szimulációs vagy fejlesztő játékokat.

Blended learning: Kevert tanulási forma. Ebben a tanulásszervezési formában a jelenléti oktatást kiegészíti online környezetben létrejövő tanulás is. Ilyen a mi kurzusunk is, legalábbis, ahogy, mi blogolók csináljuk: kontakt oktatás mellett online és virtuális tevékenységek (blogbejegyzések + SL-konzultáció).

A távoktatás: Ez az oktatási-tanulási forma már túlnyomórészt online vagy virtuális környezetben zajlik. Jellemzően egyéni tevékenységről van szó.

Véleményem szerint a különbség nem a tulajdonságok fontosságában rejlik, hanem az összetettségükben. Blended learning-nél például sokkal komplexebb az ergonómia (illetve az ergonómiailag jól megkonstruált környezet) fogalma, mint a kontakt tevékenység esetén. Hiszen a blended learning-re részben ugyanazok az ergonómiai szempontok vonatkoznak, mint a kontakt oktatásra.

• Kontakt oktatás: az ergonómiailag jó környezet ez esetben a kényelmes székek, asztalokat jelenti. Tehát lehetőség szerint ne konferenciaszékekkel töltsük meg a termet. Mert módszertanilag ez talán jobb, hiszen a könnyen mozdíthatók, de rövid távon is meglehetősen kényelmes ülőalkalmatosság.
  Illetve a kontakt óraszervezés rész az is, hogy a tanításhoz, tanuláshoz szükséges eszközök megfelelőek legyenek. Legyen például tábla, amire adott esetben írhat a tanár. A módszertanilag változatosabb óravezetés szempontjából be lehet vetni a technika vívmányait is: például számítógépet, projektort. Ezek elrendezésénél is figyelni kell az ergonómiai és tanulási-tanítási szempontokra. A projektort például úgy helyezzük el, hogy a kivetített információt valóban minden hallgató láthassa, nem csak az, aki épp jó helyre ült. Illetve ezek elrendezése olyan legyen, hogy az ne zavarja a közlekedést, a szabad mozgást.
• Online eszközökkel támogatott kontakt tevékenység: Ebben az esetben a kontakt oktatás ergonómiai szempontjai mellett az online eszközök, programok ergonómiáját is figyelembe kell venni. Egy-egy oktatóprogram alkalmazásakor nemcsak a székek és számítógépek (vagy egyéb eszközpark) optimális elhelyezésére kell ügyelni, hanem arra, hogy az alkalmazott program is megfelelő legyen. Tehát például megfelelő legyen a design, ne vonja el felesleges információ a figyelmet a tanulásról, tanulható ábrák legyenek, érdekes és értékes információt tartalmazzon a program.
• Távoktatás esetében kettéválasztható az ergonómiai elemzés. Nem mindegy ugyanis, hogy hagyományos távoktatásról, vagy annak online (vagy azzal kevert) változatáról beszélünk. Hagyományos távoktatás esetében a nyomtatott eszközök, az oktatóprogramok használhatósága, felhasználóbarát volta, információtartalma a leghangsúlyosabb. Tehát úgy kell tananyagot, oktatóprogramot választani, hogy az motiváló hatású, érdekes tartalmakkal bíró eszköz/program legyen a felhasználó szemében.
  Elektronikus távoktatás esetében is hangsúlyos a tartalom, ám mivel itt online (esetleg virtuális) alkalmazások, programok is használatra kerülnek, ezért annak felhasználóbarát voltát is érdemes figyelembe venni.
• Blended learning esetében figyelembe kell venni mind a kontakt oktatás szempontjait (illetve ergonómiai követelményeit), mint pedig a távoktatáséit.

Nyilvánvalóan egy egyszerű(bb), kontakt módon folyó kurzusnál kevesebb szempontot kell figyelembe venni, mint például a blended learning-nél. De mivel a blended learning tartalmaz, a távoktatás pedig tartalmazhat kontakt elemeket, annak ergonómiai követelményeit itt is alkalmazni kell.